Szeretlek Yusuke!

Langyos nyári délután volt. A gyönyörű park az ősz minden árnyalatában pompázott már. Lágy szellő simogatta Yusuke arcát, aki egy nagy fűzfa tövében bámulta a tóban pancsoló vadkiacsákat. Már egy hete mindennap tanítás után kijárt ide. Egész délutánokat töltött itt el magányosan. És szomorúan....Yusuke fölöslegesnek érezte magát...Nem voltak barátai akikkel délután együtt lehetett volna, az iskolatársai vagy féltek tőle vagy kiközösítették. A részeges anyját meg nem volt sok kedve bámulni ezért haza sem ment. Itt ült minden délután.

Csak bámulta és bámulta ma is a zöld kis tavat, a nádast, és a kacsákat, amikor aztán feltűnt a tó másik oldalán integető Keiko. Keiko kedves, okos, bájos kislány volt. Yusukénak titkon nagyon tetszett, ezért nagyon megörült amikor látta hogy a lány mosolyogva közelít felé.

-Szia Yusuke!-köszönt kedvesen Keiko. Bájos volt rajta a kék iskolaruha. Barna haját a szemébe fújtaa szél, amit aztán kislányo mozdulattal a füle mögé igazított.

- Szervusz Keiko! - nézett fel nagy csodálattal Yusuke a lányra. Yusuke szeme fájdalmasan csillogott és ez keikonak is feltűnt. -Mi baj van Yusuke? - gugolt le Keiko a fiú mellé. Szép mozdulattal elsimította térdén a kis szoknyát. Yusukénak nagyon tetszett. - Semmi Keiko, semmi. - sütötte le nagy barna szemét Yusuke. - Mond már Yusuke! Tudom hogy bánt valami!-azzal Keiko puha kicsi kezével megsimogatta Yusuke arcát.

A fiú fülig vörösödött. Keiko észrevette hogy Yusuke zavarban van. Leült elé a fűre, megfogta Yusuke két kezét, és újra kérdezte: - Mi a baj yusuke? Yusuke Keikora nézett. - Tudod Keiko, hiba volt visszajönnöm...Senkinek sem hiányoztam és mindenkinek jobb volt nélkülem. A mondat végére két kövér könnycsepp folyt Yusuke arcán. De Keikoén is.

- Drága Yusuke!- ölelte át Keiko a fiú derekát.- Ne mond hogy senkinek nem hiányoztál! Nekem nagyon hiányoztál! És Édesanyádnak is! Yusuke...- sirástól elcsuklott Keiko hangja. Yusuke magához húzta Keikot és letörölte a könnyeit. - Szeretlek Keiko! - jelentette ki Yusuke, majd letépett egy száé virágot és Keiko hajába tűzte. - Én is szeretlek téged Yusuke! Nagyon! Olyan jó hogy vagy!

Vége

_________________________________________________________________________